Patonyi László – 4. rész – Az igazgatóhelyettes

Az igazgatóhelyettes 1973 – ban Mitnyán Mihály igazgató úr 16 esztendei iskolavezetés után nyugdíjba vonult. Az új igazgató vezetői munkájához dr. Szalay László igazgatóhelyettes mellé még egy igazgató helyettesi státust kért. A kérés teljesült. A Pénzügyminisztérium egy új igazgatóhelyettesi állást engedélyezett. Az iskola új vezetője a népes tantestületből Patonyi tanár…

olvasson tovább

Patonyi László – 3. rész – A Mester utcai tanár

A Mester utcai tanár Patonyi László egyetemi tanulmányai alatt nagy szorgalommal készült a pedagógus pályára, amelyet nehéz és felelősségteljes hivatásnak tartott. Magas szintű elméleti felkészültsége mellett gyakorló tanításait is – amelyet a Radnóti Gimnáziumban végzett – kitűnően teljesítette. Pedagógus hivatása a családban gyökerezett, de már egészen fiatalon kipróbálta magát a…

olvasson tovább

Patonyi László – 2. rész – Ballagása a Fay András Gimnáziumból 1962-ben

Ballagása a Fay András Gimnáziumból 1962-ben 1962-ben sikeres felvételi vizsga után kezdte meg tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A középiskolás és egyetemista Patonyi László évei nem a felhőtlen ifjúság esztendei. 1960-ban eltemették a hosszasan betegeskedő nagyapát Márkus Kálmán nyugalmazott iskolaigazgatót. Édesanyja egészségi állapota folyamatosan romlott. Alig fejezte be…

olvasson tovább

Patonyi László – 1. rész – Az életút elején

Az életút elején A második világháború lángba borított mindent. Európa egén bombákkal terhes repülőgépek dübörögtek, véres harcok folytak Európában és Afrikában éppúgy, mint a Csendes óceánon. Magyar katonák ezrei estek el az orosz harcmezőkön. E borzalmas háború, az elszabadult pokol közepette 1943. december 28-án a budapesti Honvéd Korházban Patonyi Lászlóné…

olvasson tovább

Dr. Takaróné dr. Gáll Beatrix – 8. rész

Magánélete Dr. Gáll Beatrix magánéletéről keveset tudunk. Nagyon szerette és tisztelte szüleit. Édesanyját önfeláldozó, csak a családjának élő, a családot bölcsen irányító asszonyként mutatta be önéletírásában. Édesapja emlékét úgy őrizte, mint egy szentét. „Külsejében, magatartásában született úr volt” – írta róla.  Az Ilka utcai lakásukban a szalon falát díszítették szülei…

olvasson tovább

Dr. Takaróné dr. Gáll Beatrix – 7. rész

Pedagógiai és egyéb munkássága  A tudós tanárnőt 1939-ben tanulmányi felügyelővé nevezte ki a miniszter. Kereskedő leányiskolát szervezett 1941-ben a Czukor utcában. Öt tankönyvpályázat nyertese volt. Húsz középiskolai tankönyv létrehozásában vett részt. Ezek a tankönyvek a közgazdasági, kereskedelmi, elméleti vagy gyakorlati oktatását szolgálták. A tankönyvkiadó megbízásából folyamatosan lektori munkát is végzett….

olvasson tovább

Dr. Takaróné dr. Gáll Beatrix – 6. rész

A világutazó Munkássága alatt nemcsak sokat tanult és olvasott, hanem sokat utazott is. Egyetemek nyári szemeszterein, közgazdasági kurzusain gazdagította tudását. Itt ismerkedett meg a legújabb kutatások eredményeivel, és az új tudománnyal, a szociológiával is. Tanulmányokat folytatott 1928-ban Németországban, 1931-ben Ausztriában, 1934-ben Párizsban, 1935-ben Koppenhágában, 1936-ban Genfben és 1939-ben az Egyesült…

olvasson tovább

Dr. Takaróné dr. Gáll Beatrix – 5. rész

A tudományos karrier csúcsa  „1938.május 6-án Takaró Gyuláné dr. phil. et. oecon. Gáll Beatrix azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordult a Műegyetem Közgazdaságtudományi Karához és ennek dékánjához, hogy egyetemi magántanári képesítésre bocsátani kegyeskedjenek. A kar a kérelmet elfogadta és egyben a magántanári képesítés alapjául szolgáló Gazdaságetika c. művet bírálatra kiadta dr….

olvasson tovább

Dr. Takaróné dr. Gáll Beatrix – 4. rész

Út a közgazdaság tudományhoz és a második doktorátusához  Az 1920-as évek elején a magyar kormány a gazdasági nehézségek leküzdésére infláció ellenes intézkedéseket hozott. A cél elérése érdekében csökkentették az állami kiadásokat. Az állami alkalmazottak egy részét elbocsátották állásukból. Az úgynevezett „racionalizálás” áldozata lett a fiatal tanárnő is. Elveszítette tanári állását….

olvasson tovább

Berhidi Jolán emlékfüzet – Bevezető

1954. augusztus utolsó napja. Háromszáz kilométeres utazás után megérkeztem a fővárosi középiskolába, ahol másnap kezdődik az új tanév. El kell jutnom Kőbányára a diákotthonba. Nem ismerem Budapestet, tele vagyok szorongással, félelemmel. Kihez fordulhatok? Kitől kérhetek útbaigazítást? Riadtan álldogáltam az iskola udvarán, amikor az épület előtti lépcsőn elindult felém egy fiatal…

olvasson tovább