Egy sikeres életút, amely a szakképzésből indult

2009. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje állami

kitüntetésben részesült dr. Nagy Márta közgazdász a versenyjog területén végzett munkásságáért, vezetői tevékenységéért, több mint három évtizedes közszolgálatáért. Egy olyan gazdag szakmai életút elismerése e magas állami kitüntetés, a
mely öt évtizeddel ezelőtt a szakképzésből egy közgazdasági technikumból indult el.

Az I.István Közgazdasági Technikum első b osztályában 1961 szeptemberében 45 lány kezdte meg középiskolai tanulmányait. Az osztály többsége budapesti, de szép számmal voltak közöttük az ország különböző településéről érkező diákok is, mert az intézmény országos beiskolázású volt. Az iskola épületében kollégium is működött, ennek köszönhető, hogy a sárszentmiklósi Nagy Márta a Fejér megyei kis faluból a Mester utcai iskolába került. Általános iskolás éveiben vegyészmérnöki álmokat dédelgetett, de a vegyiparinak nem volt kollégiuma. Az állatfelvásárlással foglalkozó édesapa munkája során sokfelé járt, sok embert megismert. Egy alapi gazdálkodótól hallotta, hogy a budapesti pénzügyi technikum jó iskola, kollégiuma is van, ott tanul az ő lánya is. Az édesapa vitte a hírt a családnak, valahonnan került egy az iskoláról szóló tájékoztató is, és megszületett a döntés: Márta a pénzügyi technikumba megy. A kitűnő tanuló kisdiák a döntést elfogadta, s mint nemrég újságírói kérdésre válaszolta „Cseppet sem bántam meg, hogy abba az iskolába kerültem, mert az iskola jó szellemű volt, a jó tanulók sok kedvezményt élveztek. A népes osztály, amelyben Nagy Márta diákévei teltek, rendkívül sokszínű volt. A lányok igen különböző családokból érkeztek. Tősgyökeres tisztviselői, polgári, dolgos paraszti, ferencvárosi munkás, városi, falusi, nagyon szegény és jómódú családok gyermekei alkották az osztály közösséget. .A tanulók egy része naponta vonattal ingázott, más részük kollégista, a többség Budapest belvárosában vagy éppen a külső kerületekben élt. A lányok nemcsak a tízóraijukat cserélgették, a városi vajas kenyereket falusi zsíros kenyérre, cserélődtek a szokások, az otthoni tapasztalatok és alakultak az értékrendek is. Ebben a sokszínű osztályban szocializálódott Nagy Márta. Legerőteljesebben a tudatosan egyetemre készülő diákok hatottak egymásra. A Bicskéről naponta bejáró – négy év alatt egyetlen órát sem mulasztó- fogorvosnak készülő Varga Emma, az atletizáló és idegen nyelvet külön is tanuló leendő külkeres közgazdász Láng Vali, a szelíd szavú, rossz matekos csupa szív, könyvmoly Márkus Ilike, – akiből vállalati számviteli vezető lett- a legjobb barátnői. Márta általában mindenkivel jóban volt az osztályban, mindenkinek segített. Az osztály négy kitűnő tanulója közül Ő volt a minden iránti érdeklő. Bátran kérdezett, vitatkozott, nem tűrte az igazságtalanságot. Tanárok és diákok hamarosan felfedezték, hogy Nagy Márta nem csak jó tanuló, hanem az osztály másként gondolkodója, aki már középiskolás diákként is sajátosan szemlélte az Őt körülvevő világot. Olvasottságában, a tudományok iránti vonzalmában, kulturális érdeklődésében egyaránt példaadó volt. Az osztály életének meghatározó egyénisége. A kollégiumi diáktanács vezetőjeként csak az értelmes rendszabályokat fogadta el és csak azokat támogatta. Komoly összeütközésbe került a kollégium vezetőjével, amikor az megtiltotta a kollégium területén a szőlő fogyasztását, mert a szétpergett szemek balesetveszélyesek. A jó tanulóknak járó kedvezményeket okosan kihasználta.  A mások számára kötelező tanulószoba idején vég nélkül olvasott és gyakori vendége volt hétköznap is a színházaknak. A délutánok nagy részét az iskola földrajzi szertárában töltötte. Fekete Katinka néni hamar felismerte, hogy Nagy Mártára rá lehet bízni a nappali és felnőtt tagozatos osztályok térképellátását, a szertár kezelését. Márta boldogan vállalta a munkát. A szertár egy olyan hely volt, ahol együtt lehetett lenni felsőbb és alsóbb éves iskolatársakkal, találkozhatott a felnőtt tagozaton tanító tanárokkal, felnőtt hallgatókkal. Olvasmányélmények, színházi beszámolók, máig tartó barátságok, diákszerelmek becses színtere volt a szertár. A további élete szempontjából az osztály mellett meghatározónak tartja ma is az iskolának ezt a darabját. A középiskolás tanagyagot könnyedén elsajátította, eredménye mindig, mindenben kitűnő. Pénzügyi ismeretek tantárgyból annyira eredményes volt, hogy a Pénzügyminisztérium által évente megrendezett országos tanulmányi versenyen negyedikes korában első helyezést ért el, maga mögött hagyva a budapesti, győri és a nyíregyházi pénzügyi iskolák legjobbjait. Felvételi vizsga nélkül kerülhetett volna be a Közgazdasági Egyetem pénzügy szakára, de nem ezt, hanem az ipar szakot választotta, mert már akkor sem szerette a könnyű megoldásokat.

A Közgazdasági Egyetemen is a legeredményesebb hallgatók közé tartozott, benn is maradt a diploma megszerzése után az ipargazdaságtan tanszéken. Kezdetben fiatal oktatóként vállalta a középiskolások egyetemi előkészítőjének kiterjesztését, mert eleddig csak a Közgazdasági Egyetemen volt ingyenes felvételi előkészítő, a főiskolákon nem. Munkája nyomán fontos előrelépés volt az anyagi támogatás megszerzése a hátrányos helyzetű középiskolások felkészítő táboroztatásához. Egyetemi oktatóként sem a megszokott oktatói utat választotta. Két új tantárgy, a vállalati gazdaságtan és a készletgazdálkodás című tantárgyak kialakításában vállalt szerepet Chikán Attilával, akiben később életre szóló társat talált. Ezek a tantárgyak az egyes vállalatok gazdálkodásával foglalkozó tanulmányok voltak, amelyek a tervgazdaság makro szemléletével szemben új szellemiséget bátor kezdeményezést jelentettek. A legjobb 20-30 egyetemi hallgatóval, kis csoportokban foglalkozott, akik az új ismeretek révén új gazdasági szemléletet sajátíthattak el.

Az 1970-es évek közepén a gyakorlatban is ki akarta próbálni azt, amit addig elméleti munkásságában, kutatásaiban, doktori értekezésében, publikációiban és az oktatásban tett közkinccsé. Gazdasági szabályozás előkészítő államigazgatási munkát vállalt. Elemző munkája az évtized végén áttevődött a piacfelügyeleti témakörre, majd a nyolcvanas évek közepétől a versenypolitika, versenyszabályozás és a piacgazdasági átmenet kérdései foglalkoztatták. Oroszlánrésze volt az 1990-ben elfogadott hazai versenytörvény előkészítésében és beindításában. A tisztességes piaci magatartás elkötelezett harcosa. Munkássága, magatartása alapján „A verseny szellemét képviselő lelkiismeretként” jellemezte Őt a közelmúltban a Logisztikai Híradó szakírója Schopp Attila. A dr. Nagy Márta által felépített és hat esztendeig vezetett Versenypolitikai Iroda, jelentős szerepet vállalt a Gazdasági Versenyhivatal működésének kérdéseiben, versenypolitikai elemzésekben, versenyjog alkalmazási tapasztalatok feldolgozásában. A Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyetteseként 12 esztendeig felügyelte a versenyfelügyeleti eljárás vizsgálati szakaszát és a versenypártolási munkákat.

Nehéz volna ma megállapítani, hogy a sikeres vezető közgazdász szakmai életútjából mi az, ami középiskolájának köszönhető. Ami bizonyos, az, hogy érdeklődését a középiskolája keltette fel a gazdasági kérdések iránt, formálta szemléletét, a középiskolai tanulmányi versenyre való felkészülés során pedig már tizenévesen elmélyülhetett egy-egy gazdasági-pénzügyi témában. A iskola teret adott kulturális érdeklődéséhez és fejlesztette erkölcsi kritikai érzékét, vitakészségét. Az iskolai közösségekben pedig fiatalon, diákként próbálgathatta vezetői képességét.

Nagy Márta középiskolája iránti kötődése a tetteiben megnyilvánuló néma vallomás. A régi Istvános diákok baráti körének helyettes elnöke Szívesen tart előadást a diákoknak és a tőle telhető minden módon segíti a mai iskola munkáját. Osztályához a negyedik b-hez a mai napig hűséges. Az osztály egyik összetartójaként nagy szerepe van abban, hogy az osztálytársak között a mai napig is élő kapcsolat van. Otthonában vendégül látja a „lányokat. ”Tanácsai mindig jól jönnek az éppen nehéz helyzetben lévőknek, szükség esetén anyagilag is segít. Jó emberük, akit nem szédített el a rang, a hatalom, a pénz, megmaradt annak a tiszta lelkű sárszentmiklósi lánynak, aki 1961 szeptemberében kezdte meg középiskolás tanulmányait az I István Közgazdasági Technikum első b osztályában. Magas állami kitüntetésének nagyon örült az osztály”Mintha én kaptam volna” írta Albert Eta, még versike is született az egykori osztálytársa Pechó Ági tollából:

„Márta Te Nagy voltál és naggyá lettél,

,És minket is naggyá tettél!”

Az életutat követte és lejegyezte a „b” osztály osztályfőnöke.