A hagyományokat tisztelő, a múlt értékeit megbecsülő intézmények megemlékeznek az alapítás és működés jeles évfordulóiról. Így történt ez iskolánkban is. A mindenkori tanári kar számon tartotta és az iskola megünnepelte az alapítás 60., 75., 90. és a 100. évfordulóját is.
Az 1986-87 teljes tanévét átszőtte az emlékezés. A tanítványok tanáraik vezetésével gyűjtötték az elmúlt évszázad írásos és tárgyi emlékeit. A mai tanulók érdeklődésére a még élő régi tanárok és diákok elbeszéléséből elevenedett meg az iskolánk múltjának egy-egy darabja. Az emlékezés csúcspontja a jubileumi hét volt. Az ünnepség sorozat 1987. március 30-án az Erkel Színházban rendezett ünnepéllyel vette kezdetét. A zsúfolásig megtelt színházteremben 9 órakor felcsendült a Himnusz és elindult az ünnepi hét gazdag programsorozata.
A díszelnökség – a kor divatja szerint – a virággal díszített színpadon foglalt helyet. Ott láthattuk az iskolát irányító állami és pártvezetőket és iskolánk nyugalmazott vezetőit, Mitnyán Mihály igazgató urat (1957-72), Dr. Batizi Lászlót, aki 1952-től 1976-ig különböző beosztásokban irányította az intézmény oktató, nevelő munkáját.
A meghívott vendégek, és a jelenlegi iskola tanulói figyelemmel hallgatták az igazgatónő beköszöntőjét.
„Nagy tisztelettel köszöntöm a kedves vendégeinket!
Köszönöm, hogy eljöttek, köszönöm azt, hogy jelenlétükkel ünnepélyesebbé teszik századik tanévünk e jeles napját.
Külön örömömre szolgál az a tény, hogy körünkben van iskolánk két nyugdíjas igazgatója.
Szívből köszöntöm Mitnyán Mihály és Dr. Batizi László igazgatónkat.
Köszöntöm a vezető és irányító testületek egykori és jelenlegi munkatársait a társadalmi szervek képviselőit. Köszöntöm a testvériskolánk, győri és nyíregyházi pénzügyi és szakközépiskola igazgatóit, jelenlévő tanárait és az általuk vezetett diákküldöttséget.
Üdvözlöm vendégünket, a boldzánoi kereskedelmi középiskola igazgatóját, jelenlévő tanárait és az olasz testvériskola diákcsoportját.
Meleg szeretettel köszöntöm nyugdíjas tanárainkat, a jelenlévőket, s mindazokat, akiket az öregség vagy betegség távol tart most, de lélekben – gondolatban velünk vannak az ünnepi órákban.
Üdvözlöm a diákságot. Az egykoriakat, a régieket, akik ápolják kapcsolatukat az Alma Materrel, és akik nélkül aligha jöhetett volna létre ez a mai ünnep. Töltsenek körünkben boldog órákat a mai délutánon az öregdiák találkozón idézzék vissza ezeken a napokon ifjúságukat.
A tanár nap, mint nap teszi a dolgát, s mert mindig fiatalok között van, észre sem veszi az idő múlását. A napok tanévekké, a tanévek évtizedekké, s íme, évszázadokká rendeződnek. A tanár így lesz észrevétlenül a történelem részévé, az iskola történet alakítójává. ebben az ünnepi órában kegyelettel emlékezünk meg az intézmény egykori tanárairól, az alapítókról, alapozókról, azokról. akik olyan szellemi téglákból teremtették a fundamentumot, hogy arra évszázadosan az új tantestületek bizton építkezhettek.
Az ünnep a mienk a dicsőség az övéké, akiknek gyöngybetűit megsárgult anyakönyvek, érettségi bizonyítványok őrzik, akiknek gondolataival az iskolai tanúsítványok és évkönyvek lapjain találkozhatunk, és akiknek szellemi munkáit régi tankönyvek rögzítik.
E munkákból egy csokorra valót átnyújtunk az iskola történeti kiállítás keretében, kérem, tekintsék meg ezeket.
Az ünnepre készülődvén, ahogy elmélyültünk a múlt felkutatásában, egyre inkább felelős teherként nehezedett ránk a nagyszerű örökség, az iskola gazdag történeti múltja. Méltatlan utódként ígérjük most, hogy a legjobb tudásunk szerint igyekszünk oktatni, nevelni az ifjúságot. S ha munkánkat jól végezzük, diákjai, akik itt ülnek az ünneplők között – majdan emlékezzenek meg rólunk úgy, ahogy mi megemlékezünk az elődeinkről.
Kívánom, hogy legyenek mindig büszkék az iskola tanítványai arra, hogy e nagy múltú intézmény diákjai lehetnek és ápolják az „ISTVÁNOS” hagyományokat, amelyeket gazdagítandó a mai napon felavatjuk a Díszterem falán elhelyezett, névadónkat, első királyunkat, István királyt ábrázoló képzőművészeti alkotást, Gábor István művét. E helyről is megköszönöm mindazok áldozatát, munkáját és adományát, akiknek része van e mű megszületésében, kérem, vegyenek részt az átadási ünnepségen.”
Az ünnepi műsor hallgatói nem is sejtették, hogy a Délpesti Vendéglátó-ipari Vállalatnál is nagy a sürgésforgás, mert itt készül az iskola születésnapi tortája. Schuszter Albin nemzetközi cukrászmester már készítette a 800 szeletes, 110 kg-os, édesség csodát Az egyéb hozzávalók mellett az óriás tortához felhasznált 30 kg csokoládét, 30 kg kávét, 23 kg diót, 12 kg málnát, 7 kg ananászt, 15 kg lisztet és 10 kg cukrot. Az emeletes édességkölteményt – amelyet az iskola tornatermében állítottak fel – 100 szál gyertya díszítette.
SzBdR
