Első évek a fővárosban
Gáll Beatrix 1914-ben beiratkozott az Erzsébet Nőiskolába, amelyben polgári iskolai tanítókat képeztek. A természettudományi szakot választotta. Az első tanévben magántanuló volt, mert ahhoz, hogy eltartsa önmagát, állást kellett vállalnia. A pestújhelyi elemi iskolában tanított az 1914-15-ös tanévben. A második tanévtől már rendes tanulóként folytathatta tanulmányait nappali tagozaton, mindig kitűnő eredménnyel.
Az Erzsébet Nőiskolában és az internátusban eltöltött esztendők életének legszebb évei voltak. Így emlékezett vissza ezekre az időkre:
„ A szép környezet, a háborús nyomorúságok ellenére is bőséges ellátás, a magas színvonalú kulturális légkör, Berta Ilona igazgatónő tiszteletreméltó egyénisége, meleg szíve ma is úgy él bennem, hogy meghatódottság nélkül nem tudok rá gondolni. A drága Ilona néni csak a hivatásának élt. Napközben dirigált, rendet tartott, aktákat intézett, és este, ha nem volt nagyon fáradt, felüzent értünk, hogy menjünk a lakására, mert Bánk bán, Shakespeare, Dumas vagy Victor Hugo estet tart nekünk pongyolában. Fölvettük mi is a legszebb pongyolánkat, és tarka sokaságban siettünk le hozzá meghívott vendégként, mintegy 15- 20-an. Szalonja perzsaszőnyegén a földre kuporodtunk és hallgattuk áhítattal, csendben, meghatottan, amint csodálatos színészi képességével eljátszotta nekünk a kinézett művet. Különösen a természettudományi szakon lévőkkel foglalkozott ezeken az estéken, mert attól félt, hogy irodalmilag nem leszünk eléggé műveltek.”
Az Erzsébet Nőiskola nagy hatással volt a fiatal Gáll Beatrixra. Berta Ilona igazgatónő személyisége, embersége, sokoldalúsága, hivatástudata példaadó volt számára. Berta Ilona nemcsak igazgatott, hanem rendszeresen írt is. „Isten áldd meg” című könyvecskéjének bevételét, 8500 koronát felajánlotta iskolaépítésre, ezzel is példát adva kollégáinak és tanítványainak. Az iskolaév története című írásában, amelyet az Erzsébet Nőiskola 1917/18. évi értesítőjében találunk a személyes példaadás fontosságát hangsúlyozza a tanári munkában: „Az Úr megadta a küzdelemhez szükséges erőt és azokat a magasabb szempontokat még mindig megláttatta velünk, amelyek önzetlenebb közös munkának a feltételei. Lehetetlen, hogy a vezetőségnek ilyen irányú buzgalma át ne járja a növendékek lelkületét és jótékony hatással ne legyen jellemének kialakulására és életfelfogásának mélyítésére”.
Berta Ilona volt Gáll Beatrix magyar tanára is. Tanárának kitűnő irodalom és magyar nyelv ismerete, stílusa mélyen megérintette tanítványát.
Berta Ilonának bizonyára nagy szerepe volt abban, hogy a későbbi évtizedekben Gáll Beatrix a szaktudományos munkáit is közérthető, világos stílusban írta, az élőbeszédben pedig minden hallgatóját lenyűgözte. Gyönyörű – általában a természetből vett – hasonlatokkal, igen szemléletesen beszélt. Iskola igazgatásának idején az I. István Közgazdasági Technikum évzáró ünnepélyein olyan csend volt, hogy a légy zümmögését is meg lehetett hallani. Az iskola 7-8oo tanulója a péter-páli forró évzárókon – az igazgatónő beszéde nyomán- szinte maga előtt látta a búzaföldön hajlongó embereket, amint egész évi munkájuk eredményét a megérett gabonát aratják.
Gáll Beatrix egyenes tartását, kecses járását sokan megcsodálták. Túl a nyolcvanon dr. Tamás Károly – szerzőtársa – temetésén a gyászolók menetében is jellegzetes tartásával emelkedett ki. Ezt a testtartást is az Erzsébet Nőiskolának köszönhette, ahol nagy hangsúlyt helyeztek a növendékek testnevelésére is, ezen belül a helyes testtartás kialakítására.
Életének nem csak a legszebb évei, hanem személyiségének alakulásában is döntőek voltak ezek az esztendők. Az Erzsébet Nőiskola tanárai az iskola nevelési koncepciójában megfogalmazott női ideált igyekeztek megvalósítani az oktatásban és a nevelésben. Az iskola értesítőjéből tudhatjuk meg, azt, hogy milyen emberek nevelésére törekedtek. „Biztos ítéletű, mély kedélyű, aki környezetének megértője, tanácsadója, aki ott virraszt örömben és megpróbáltatásban azok felett, akik mellé rendeltetett, s aki környezetének életén túl a köznek, a nemzetnek és az emberiségnek is munkása tud lenni, ha erre szükség van”.
Tanulásának költségeit az Erzsébet Nőiskolában töltött évek alatt is önmaga teremtette elő. A kőbányai református templom orgonistája volt és vezette az énekkart is. A templomi hangversenyekkel szépen keresett.
Ebben az egyházi közösségben ismerkedett meg dr. Takaró Gyulával. Az ismeretségből szerelem, a szerelemből eljegyzés majd esküvő lett. A szeretve tisztelt Berta igazgatónő megengedte, hogy heti három-négy alkalommal délután fogadja vőlegényét az igazgatói iroda melletti kis szalonban, amelyet az iskola névadójának, Erzsébet királynénak fiatalkori képe díszített. Ebben az iskolában szerezte meg második pedagógusi diplomáját természettudományi szakon 1917-ben.