A gyermekévek
Szalay János postatakarékpénztári segédtiszt és felesége Orbán Anna négy gyermeket nevelt. Gyermekeik az I. világháború viszontagságos esztendeiben látták meg a napvilágot és a nélkülözéssel teli esztendőkben cseperedtek fel.
János volt az elsőszülött, őt követte Anna az egyetlen leánygyermekük. Lászlót a 33 éves édesanyja 1917. február 28-án hozta e világra. A legkisebb fiú Ernő 1919-ben született.
László születésekor a 35 éves édesapjuk besorozottként katonai szolgálatot teljesített, csak rövid szabadsága idején lehetett a gyermekeivel. Az édesanyára hárult a család minden gondja. A háború után is nehéz anyagi körülmények között éltek a főváros hetedik kerületében. Egy fizetésből gazdálkodott a hattagú család. Az édesanya feladta korábbi állását a varrószalonban, ahol varrónőként dolgozott, mert minden idejét lekötötte a gyermekek gondozása és nevelése.
Az anyagi nehézségek ellenére derűs volt a családi légkör, bizakodóak a szülők. Bíztak a jövőben épp úgy, mint az a nagykanizsai nyomdász barátjuk, akinek 1922-ben Szalay János családjának írt húsvéti üdvözletében ezt olvashatjuk:
„Ami a helyzetünket illeti, csak megvolnánk, hála a nagy Égnek, semmi különösebb bajunk nincs csak bizony a nagy drágaság – mint sokgyermekes családapákat, köztük Téged is, tudom – nehéz dilemma elé állít, azonban majd csak megbirkózunk valahogy evvel a helyzettel. Hisz nehéz idők voltak a háború ideje alatt is, és mégis megbirkóztunk vele, tehát valahogy csak lesz.”
Szalay László gyermekéveit, egymást szerető és tisztelő, összetartó családban élte meg. A nagycsaládban játékosan, vidáman folyt az élet. Legszorosabb testvéri kapcsolata a nála két évvel fiatalabb öccsével, Ernővel alakult ki. Kisgyermekkorukban mindig együtt játszottak. Később a Garay utca 32. szám alatti szülői házukban élő szomszéd fiúkkal fociztak, kézi teniszjátékot játszottak a Városligetben, hógolyó csatákat vívtak. Rendszeresen sportoltak. Nyáron úsztak, télen korcsolyáztak. Sokszor megfordultak a Millenáris és a Kőbányai Kristálystrandon, és a Római parton. A két évvel idősebb testvére, Anci gyakran ebédet vitt a sportoló fiúknak.
Kedvenc időtöltésük volt a biciklizés, amelyhez kölcsönözték a kerékpárt. Ernőnek később sikerült összegyűjtenie annyi pénzt, hogy vegyen egy saját kerékpárt, amit a háború alatt nagy bánatukra elvittek a szovjet katonák. Szerették a természetet, kirándultak Hűvösvölgybe és a budai hegyekbe. Igen emlékezetes esemény volt az, hogy egy alkalommal elmentek gyalog Megyerre. A Garay utcai barátokkal a fiúk táncolni is tanultak a ház udvarán. Ernővel közösen vettek egy tangóharmonikát, de hamarosan eladták, mert nem lehetett vele jól zenélni. Néha moziba is mentek, természetesen öccsüket, Ernőt is magukkal vitték. Az operaház fantomját szerették volna megnézni egyik alkalommal, de kiküldték őket a moziból, mert Ernő akkor még kiskorú volt.
A kis Szalay László iskolai tanulmányait a Hernád utcai elemiben kezdte el 1923-24 –es tanévben.
Kisiskolás bizonyítványa színjeles. A polgárit szintén ebben az iskolában, a Damjanich Községi Polgári Fiú Iskolában végezte és itt is fejezte be az 1930-31-es tanévben. További tanulásához a szülei a felsőkereskedelmi iskolát választották. Az első osztályba a Felsőkereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Iskolájába járt a Thököly úton. A második tanévben Lászlót a szülők átíratták a Székesfővárosi IX. Kerületi Községi Négy-évfolyamú Szent István Fiú Felső Kereskedelmi Iskolába, mert a család elköltözött Garay utcából a nyolcadik kerületi Vajdahunyad utcába. Ez az iskola közelebb volt lakóhelyükhöz.
A kisdiák Szalay László 1931-ben 15 évesen került a Mester utca 56. szám alatt működő ferencvárosi iskolába, hogy ez az iskola sorsa legyen felnőtt korában is közel négy évtizeden át.
Az új iskolában a C osztály lelkes és szorgalmas tanulója. Nagyon büszke iskolájára. Osztály társaival baráti kapcsolatot alakított ki.
A legbensőségesebb viszony továbbra is Ernő öccséhez fűzte. Az érettségi vizsgára is együtt készültek. Ernővel séta közben gyakorolták a német nyelvet.
Szalay László a IV c. osztályos tanuló 1935. június 15 – én a Mester utcai Felsőkereskedelmi Iskolában sikeres érettségi vizsgát tett, a követelményeknek jól megfelelt.
2019.05.25-én, az VIII. Országos Istvános találkozón a tanári emlékfüzeteket, így a Szalay igazgató úrét is adomány fejében megkaphatják az érdeklődők.
Szalay László – 1. rész – Galéria:
