Dr. Fésős Lászlóné Hegger Éva – 7. rész

Túl a hetvenen

36 esztendei pedagógus szolgálat, 32 évi nevelőtanári munka után-amelyet a Pénzügyminisztérium és az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címmel is elismertek- visszavonult Éva néni abba az Üllői úti otthonba, amelybe 1959-ben férjéhez jött.

Sárikának időközben gyermeke született, Emese, és a nagyi boldogan vállalt oroszlánrészt a kislány gondozásából, neveléséből. Emesével az évek során összenőttek. Emese tíz éves volt, amikor örökre elveszítette édesanyját, hivatalosan is a nagyi lett a gyámja. Szeretetben nevelték a nagyszülők Emesét. A nyelvész nagypapa gyerekkorától nagy gondot fordított Emese idegen nyelvi tanulmányaira.

Dr. Fésős László 90. születésnapján

Dr. Fésős László 2006-ban 47 évi házasság után hagyta el szeretteit. Nagyi és Emese ketten maradtak az Üllői úti családi fészekben.

Hegger Éva ekkor, mint életében oly sokszor, ismét találkozott a gondviseléssel. Rátalált egy olyan közösségre, amelyben új értelmet nyert 70 éven túli élete. Kitárult számára a világ. Az Örök imádás templomban találkozott a Nyolc boldogság közösséggel. Naptárában alig maradt üres hely, valamennyi közösségi programon részt vesz. Tevékenyen segíti a közösség munkáját, szinte minden nap van feladata. A templomi karitászon keresztül bekapcsolódott az idős, egyedülálló, elesett emberek látogatásába. Naponta visz élelmet egy szegényasszonynak, aki a templomban vár rá. Az élelem pedig a közeli kifőzdéből kerül a házukba. A mindennapi maradékot juttatja el a tulajdonos egy családnak, akik továbbadják azt a rászorulóknak.

Andrással

Emese magyar irodalmat és japánt tanul a Károlyi Gáspár Református Egyetemen. Minden alkalmat megragad a pénzkeresetre. Korrepetál, takarít, és persze mindig, mindenben segít a házban is, amelyben élnek. A ház a Bárczy István polgármester lakásépítési programjában épült, 2011-ben lesz száz éves. 164 család lakik itt, a természettől távol, az Üllői út és a Nagyvárad tér lüktető forgatagában. Hihetetlen, hogy ebben a körfolyosós nagy házban a lakók mennyire összetartanak, szeretik, és segítik egymást. Az adventi koszorú gyertyáit minden évben más-más családnál gyújtják meg, és ilyenkor áhítattal és békességes várakozással telik meg a ház. A lakók által rendbe hozott légópincékben időnként pince-istentiszteletet tartanak.

Sokszor felmerült az elköltözés gondolata, hiszen a csekélyke nyugdíj alig fedezi a háromszobás lakás fenntartását és az élelmüket. Emesének és a nagyikának kisebb lakás is elég lenne. De hogyan hagyja itt Éva néni a megszokott környezetet, fél évszázad emlékeit, a kedves házbelieket, a gesztenyefát az udvaron, mely mikor fiatalon idekerült, kicsi fácska volt, most pedig lombkoronája az ötödik emeletig ágaskodik. Ide várja minden vasárnap András fiát-aki filmrendezést tanult- és feleségét ebédre, amikor is háromfogásos ételvarázslat kerül a hétvégi asztalra. Emese segít. Emese dolgos törekvő, melegszívű, segítőkész leány.

Emese

Pályafutása során igazolta Pázmány Péter gondolatát: „Nemes, szép élethez nem kellenek nagy cselekedetek, Amikor arról faggatom a nagyikát, hogy mi az oka ennek, előbújik az egykori kollégiumi nevelő hitvallása: „Azok a hatások, amelyek érnek bennünket, amelyek között élünk nem múlnak el nyomtalanul. Emese ezt látta, ebben nőtt fel.” Fésős Éva néni életének, munkásságának hiába keresnénk konkrét lenyomatait. Nem írt tudományos könyveket, szakmai cikkeket. Az ő munkája az életműve beépült kollégistái lelkébe, személyiségébe, és gazdaggá tette azokat.Pályafutása során igazolta Pázmány Péter gondolatát:

„Nemes, szép élethez nem kellenek nagy cselekedetek,
csupán tiszta szív és sok-sok szeretet.”

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.