A XX. század első közgazdász professzor asszonyára, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem magántanárára Takaróné dr. Gáll Beatrixra emlékeztek tisztelői és tanítványai az életét és munkásságát bemutató kiállítással.
A kiállítás megnyitóján részt vettek a Corvinus Egyetem elmélettörténet tanszékének oktatói, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedagógia tanszékének munkatársa, Budapesti Gazdasági Főiskola elmélettörténész tanára, az egykori tanítványok, valamint a kiállítást rendező Szent István Közgazdasági Szakközépiskola tanárai és tanulói. A tudós tanárnő utolsó munkahelye ugyanis a Mester utcai I. István Közgazdasági Technikum volt, amelynek igazgatói székéből kérte nyugdíjazását 64 esztendős korában. 1957-ben itt ért véget egycsodálatos női karrier, amely 1894-ben Kiskunfélegyházáról indult el.
Az ősi evangélikus család hatodik gyermeke korán árvaságra jutott. 14 éves korától saját maga teremtette elő a tanulásához és az életéhez szükséges anyagiakat. Sokoldalú tehetsége már kisiskolás korában megnyilvánult. Kitűnően tanult, tehetséges volt a zongorázásban, szépen énekelt, ügyesen kézimunkázott. A kiállítás korabeli fényképekkel mutatja be családját, a szülői házat és a kis Beatrixot.
Első diplomája elemi népiskolai tanítói volt, amelyet követett még további öt. Ezeket, valamint a csodálatosan szép doktori okleveleket is láthatják a kiállítás látogatói. Szellem i fejlődésére iskolái közül legnagyobb hatással a budapesti Erzsébet Nőiskola volt. A természettudományos tantárgyak érdekelték. Matematika, fizika szakos tanítói, majd tanári oklevelet szerzett. Bizonyítványai mindig kitűnőek, pedig a tanulás mellett dolgozott. A kőbányai református templom orgonistája volt és vezette az énekkart is.
Pedagógus pályáját a Szentkirály utcai Állami Tanítóképzőben kezdte 1919-ben. Iskolai munkája mellett szorgalmasan készült első doktorátusára, amelyet a bölcsészettudományi karon etika tárgykörben írt és védett.
A gazdasági és pénzügyi nehézségekkel küzdő Magyarország az 1920-as években elbocsátotta az állami alkalmazottak egy részét. Az úgynevezett racionalizálás áldozata lett a fiatal tanárnő is. Rövidesen megtudta, ha a felsőkereskedelmi iskolák szakmai tantárgyait tudná tanítani azonnal állást kaphatna. A matematika tanár és bölcsészdoktor sebtében megszerezte a kereskedelmi szaktanári oklevelet. A számára eddig ismeretlen tudományok felkeltették érdeklődését a gazdaság iránt. Többet akart tudni a gazdaságtudományról, mélyebb ismeretekre vágyott, ezért beiratkozott a műegyetemen lévő egyetlen közgazdasági osztályba, amelyet Heller Farkas vezetett. Ő volt az egyetlen női hallgató. Indexe-amely a kiállítás egyik ékessége- színjeles.
A Dobó Katalin Női Felsőkereskedelmiben kapott tanári állást, itt később igazgató helyettes lett. Szabad idejében elmélyült a közgazdaságtan tanulmányozásában. Sokat olvasott és sokat írt. Tucatnyi könyv ismertetése jelent meg a korabeli folyóiratokban.
A közgazdász diplomát rövidesen követte a közgazdász doktorátus. Ekkor bizonyította be dr. Gáll Beatrix, hogy ebben a tudományban is alkalmas önálló kutatásra. Kutatásainak eredményét könyveiben tette közzé.
A kiállításon látható két fő műve, amelyek az 1930-as évtizedben hézagpótló könyvek voltak. A z 1938-ban megjelent Gazdaságetika az első hazai munka ebben a tárgykörben. Ma is élvezetes olvasmány, intelmei pedig megszívlelendők. Hittel vallotta, hogy: „Boldogabb élet csak a gazdasági önzés enyhülésétől és emelkedettebb, tisztultabb emberségesebb etikai eszmények érvényre jutásától várható.” Páratlan munka a magyar nyelven elsőként megjelent Közgazdaságtan elméletek története is. A könyv gazdag anyagának gyűjtésben társszerzője dr. Tamás Károly volt, aki az 197o-es években még nap, mint nap bejárt a Mester utcai iskolába ebédelni. Egy ilyen alkalommal ajándékozta a polgári közgazdaságtant összefoglaló művet az igazgatónőnek azzal az intelemmel,”Hozok magának egy példányt könyvünkből, de nehogy baja legyen belőle.” A kiállításon látható ez a dedikált könyv is.
A nyári vakáció Takaróné számára nem a gondtalan pihenés időszaka volt. Nyaranta Európa legkülönbözőbb országaiban tanfolyamokon vett részt, ahol új tudományos eredményekkel, egy egy ország gazdasági, társadalmi, oktatási rendszerével ismerkedett meg. Tapasztalatait a korabeli folyóiratokban tette közkinccsé. Legtöbb tanulmánya a Kereskedelmi Szakoktatás című lapban olvasható.
Szenvedélyes utazó volt. Kína és a Szovjetunió kivételével járt a világ szinte minden országában. A kiállításon látható útlevele beszédes tanúja ezeknek az utazásoknak. Legtöbb időt az Amerikai Egyesült Államokban töltötte. Tanulmányt készített az USA oktatási rendszeréről azért, hogy tanártársai is megismerjék az ott folyó oktató-nevelő munkát.
Előadott a Magyar Rádióban. Az 1935 december 22-én kelt felkérést megőrizte az utókor és ebből a fennmaradt iratból tudjuk, hogy Dánia gazdasági, társadalmi és oktatási viszonyait is elmélyülten tanulmányozta.
1940 októberében érkezett el dr. Gáll Beatrix tudományos karrierjének csúcsára. A műegyetem magántanárrá habilitálta. Heller Farkas az egyik opponense. Bírálatában Takaróné munkájáról a következőket olvashatjuk:” Tudományos munkája a közgazdaságtannak a bölcseletbe átnyúló gyökereit érinti. Elsősorban olyan kérdést boncolgat, amellyel igen kevesen foglalkoztak eddig. Azzal a kérdéssel ugyanis, hogy a változó bölcseleti eszmények hogyan hatottak a gazdasági életre és hogyan tükröződtek abban, tudományos feldolgozást Takaróné munkásságáig nem nyertek.”
A kiállítás látogatói betekinthetnek azokba a korabeli újságokba ,amelyek csodálatos női karrier címen bemutatták a friss egyetemi professzor asszonyt úgy is mint feleséget, édesanyát, házi asszonyt .
Megismerhetjük a házat a zuglói Ilka utca 18-at, amelyben élt, lakását, amelynek fő díszei saját festményei és kézimunkái. A Keresztelő Szent Jánost ábrázoló festményét az örökös Tappler Zitai a tanárnő személyes tárgyaival együtt bocsátotta a kiállítók rendelkezésére.
A II. világháború utáni évek a professzor asszony tudományos karrierjét kettétörték, de Takarónét nem törték meg. Az ízig, vérig pedagógus ekkor teljes személyiségével az iskola belső világa felé fordult. Bár az igazgatói székből két ízben is elmozdították, igazgató helyettes volt Pesterzsébeten, majd az I. István Közgazdasági Technikumban. Ekkor is lelkiismeretesen dolgozott. Utolsó igazgatói kinevezése annak volt köszönhető, hogy az iskola igazgatója váratlanul elhunyt. 1955-ben vette át az „I. István ” vezetését. Ebben a nehéz időszakban hallatlan bölcsességgel irányította az iskolát. Ő, aki istenhívő és a polgári eszmék feltétlen híve volt, önmagában elrendezte a kor másságát. A z iskolában fegyelmet, rendet és magas színvonalú szakmai munkát követelt mindenkitől. Tekintélyét tudásával- az új iskolatípus valamennyi szakmai tantárgyát azonnal megtanulta- igazságosságával és szeretetével vívta ki.
Takaróné 38 éven át szolgálta az elméleti és gyakorlati kereskedelmi-közgazdasági szakmai oktatást. Az iskolatípus számára készült húsz tankönyv készítésében vett részt szerzőként vagy bírálóként. Öt tankönyvpályázat nyertese volt.
Tanítványainak a Mester utcai iskolában fogalmuk sem volt arról, hogy tanárnőjük, igazgatójuk tudós professzor. Csodálták hallatlan eleganciáját, szálegyenes tartását. Becsülték következetes tanári munkáját, élvezték világos magyarázatait szép magyar beszédét.
Dr. Szigeti Endre Takaróné egykori tanítványa hívta fel az iskola figyelmét arra, hogy ki is volt tanáruk azokban az ötvenes években. Elmélettörténeti kutatásai során fedezte fel Takaróné írásait és hozzá kezdett a tudományos életmű feltárásához.
A tudós tanárnő emlékére rendezett kiállítás dr. Anka Mária művészettörténész az iskola régi diákjának, Horváth Tamás az iskola történetét szenvedélyesen kutató tanárának közös munkája.
Az iskola igazgatója dr. Nagyné Horváth Márta mindenben segítette a méltó emlékezést. Példaértékű a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola hagyományőrző, múltat idéző és mindezeket a nevelőmunkában hasznosító törekvése. A kiállítást az iskola valamennyi osztálya megnézte. A tudós tanárnő filozófiája reméljük, hogy megérintette a mai diákokat is. Megismerni, megérteni a világot és mindent tovább adni az ifjúságnak. Hittel és töretlenül végig menni a megkezdett úton.
(Megjelent: Szakoktatás 2011. 5. szám)
SzBdR