Kiskunfélegyházán 1894. december 30-án Gáll Pongráczék családjában megszületett a nyolcadik gyermek, Beatrix. A gyermekek közül kettőt még gyermekkorukban elveszítettek. A harminchét esztendős Pekánik Ilona utolsó gyermeke a kis Beatrix ebben a házban született.
1950-es években a közgazdasági középiskola tanulói csendben várják a könyvvitel óra kezdetét. Tanárnőjük nádszál egyenes tartással, páratlan eleganciával lép a tanterembe, megjelenése tekintélyt parancsol. Tanítványai tisztelik és szeretik. Magyarázatai világosak, érthetőek, követelményei egyértelműek, türelme pedig végtelen. Mindig szeretettel fordul tanítványaihoz.
A diákoknak fogalmuk sincs arról, hogy a katedrán a huszadik század tudós asszonya, két doktori cím tulajdonosa, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első női magántanára, közgazdász professzor asszony áll. Tanárnőjük dr. Takaróné dr. Gáll Beatrix.
1938-ra elkészült nagy elméleti és egyben hézagpótló könyvével, amely a Gazdaságetika címet viselte. A Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdasági Könyvtár sorozatának XX. köteteként jelentette meg a kiadó.
Magyar szerzőtől ebben a témában ez az első könyv. Ma is izgalmas olvasmány. Ebből a munkájából ismerhető meg leginkább a tudós tanárnő hitvallása, filozófiája.
Még ebben az esztendőben napvilágot látott tudományos csúcsteljesítménye, a 495 oldalon közgazdasági kutatásainak összefoglalása a Közgazdasági elméletek története. Ez a mű az első magyar nyelven megjelent közgazdaságtan-történet könyv. Szerzőtársa ebben a munkában dr. Tamás Károly volt, aki forrástanulmányokkal járult hozzá a páratlan értékű alkotáshoz.
Bejárta szinte az egész világot Észak-Afrikától Kanadáig, Európától Kis-Ázsiáig. Járt Német-, Cseh-, Lengyel-, Észt-, Lett-, Finn-, Svéd-, Francia-, Olasz-, Török- és Görögországban, Angliában, Dániában, Norvégiában, Belgiumban, Hollandiában, Svájcban, Jugoszláviában, Bulgáriában, Ausztriában, Portugáliában, Gibraltáron, Kisázsiában, Kanadában. A legtöbb időt Amerikában töltötte.
Életének döntő részét az iskolában, a gyerekek között töltötte. Szeretett tanítani. A tanítás sok örömöt okozott számára. Született pedagógus volt. ”Akit az istenek nagyon szeretnek, az juthat csak tanári pályára. Az ifjúság nevelése és tanítása a legnagyobb öröm.” – mondta egy újságírónak 1941-ben.
38 évi pedagógusi tevékenységéből 17 esztendőt töltött igazgatói székben.
SzBdR
