"Egyszer volt, hol nem volt… a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola"
Magánélete Dr. Gáll Beatrix magánéletéről keveset tudunk. Nagyon szerette és tisztelte szüleit. Édesanyját önfeláldozó, csak a családjának élő, a családot bölcsen irányító asszonyként mutatta be önéletírásában. Édesapja emlékét úgy őrizte, mint egy szentét. „Külsejében, magatartásában született úr volt” – írta róla. Az Ilka utcai lakásukban a szalon falát díszítették szülei…
Pedagógiai és egyéb munkássága A tudós tanárnőt 1939-ben tanulmányi felügyelővé nevezte ki a miniszter. Kereskedő leányiskolát szervezett 1941-ben a Czukor utcában. Öt tankönyvpályázat nyertese volt. Húsz középiskolai tankönyv létrehozásában vett részt. Ezek a tankönyvek a közgazdasági, kereskedelmi, elméleti vagy gyakorlati oktatását szolgálták. A tankönyvkiadó megbízásából folyamatosan lektori munkát is végzett….
A világutazó Munkássága alatt nemcsak sokat tanult és olvasott, hanem sokat utazott is. Egyetemek nyári szemeszterein, közgazdasági kurzusain gazdagította tudását. Itt ismerkedett meg a legújabb kutatások eredményeivel, és az új tudománnyal, a szociológiával is. Tanulmányokat folytatott 1928-ban Németországban, 1931-ben Ausztriában, 1934-ben Párizsban, 1935-ben Koppenhágában, 1936-ban Genfben és 1939-ben az Egyesült…
A tudományos karrier csúcsa „1938.május 6-án Takaró Gyuláné dr. phil. et. oecon. Gáll Beatrix azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordult a Műegyetem Közgazdaságtudományi Karához és ennek dékánjához, hogy egyetemi magántanári képesítésre bocsátani kegyeskedjenek. A kar a kérelmet elfogadta és egyben a magántanári képesítés alapjául szolgáló Gazdaságetika c. művet bírálatra kiadta dr….
Út a közgazdaság tudományhoz és a második doktorátusához Az 1920-as évek elején a magyar kormány a gazdasági nehézségek leküzdésére infláció ellenes intézkedéseket hozott. A cél elérése érdekében csökkentették az állami kiadásokat. Az állami alkalmazottak egy részét elbocsátották állásukból. Az úgynevezett „racionalizálás” áldozata lett a fiatal tanárnő is. Elveszítette tanári állását….
1954. augusztus utolsó napja. Háromszáz kilométeres utazás után megérkeztem a fővárosi középiskolába, ahol másnap kezdődik az új tanév. El kell jutnom Kőbányára a diákotthonba. Nem ismerem Budapestet, tele vagyok szorongással, félelemmel. Kihez fordulhatok? Kitől kérhetek útbaigazítást? Riadtan álldogáltam az iskola udvarán, amikor az épület előtti lépcsőn elindult felém egy fiatal…
Kőbánya legszélén a szántóföldek ölelésében magányosan áll egy emeletes épület, a pénzügyőr laktanya. A Harmat utcához tartozik, de ide házszám helyett 42392/4-es helyrajzi számon érkezik a posta. A temetői villamos megállójától kukoricaföldön át vezet a kitaposott ösvény a laktanyáig, amelyben otthonra leltek azok a középiskolás vidéki kislányok, akik a budapesti…
Egyetemi évek és az első doktorátus A tudás iránti vágy arra sarkallta az ifjú Gáll Beatrixot, hogy megszakítás nélkül tovább folytassa tanulmányait. Az Erzsébet Nőiskolában lett Apponyi kollégista t az 1917-18. tanévben. 1919-ben mennyiségtan és természettudományi tanári oklevelet szerzett, ami arra jogosította fel, hogy tanítóképző intézetekben tanítsa szaktárgyait. A harmadik…
Első évek a fővárosban Gáll Beatrix 1914-ben beiratkozott az Erzsébet Nőiskolába, amelyben polgári iskolai tanítókat képeztek. A természettudományi szakot választotta. Az első tanévben magántanuló volt, mert ahhoz, hogy eltartsa önmagát, állást kellett vállalnia. A pestújhelyi elemi iskolában tanított az 1914-15-ös tanévben. A második tanévtől már rendes tanulóként folytathatta tanulmányait nappali…
Kiskunfélegyházától Budapestig Kiskunfélegyházán 1894. december 30-án Gáll Pongráczék családjában megszületett a nyolcadik gyermek, Beatrix. A gyermekek közül kettőt még gyermekkorukban elveszítettek. A harminchét esztendős Pekánik Ilona utolsó gyermeke a kis Beatrix. Ekkor még nem sejtette az édesanya, hogy rövidesen reá szakad a népes család minden gondja. Az édesanya ősei…
