"Egyszer volt, hol nem volt… a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola"
Az iskolától távol 1979-ben három évi diákoskodása és 37 évi szolgálat után örökre elhagyta a jól ismert épületet, életének és munkásságának nagy tanúját, a Mester utcai iskolát. Könnyes szemmel vette át az iskola kitüntetését az „Istvános Plakettet”. Hazatért a XV. kerület Mézeskalács téri otthonukba. A búcsú nehéz volt, döntése könnyű….
Dr. Szalay László, A Tanár Az iskolatörténete a nagy tanáregyéniségek között tartja számon őt. Hivatását ajándékba kapta és az betöltötte az egész életét. Hogyan is kezdődött? Diákkorában a Mester utcai iskolában a könyvvitel tanára egy hites könyvszakértő volt, akivel a pedagógushiányt igyekezett pótolni az iskola. Ideges, sokat betegeskedő ember volt….
Előszó a negyedik kötethez A Lépcsőfokok IV. kötete iskolánk fennállásának 130. esztendejében készült. Tizenöt egykori Istvános diákkal beszélgettek iskolatársaik életükről, emlékeikről. Ezeket a vallomásokat tartalmazza ez a könyv. Az öregdiákok személyes sorsának alakulásában tükröződik a legújabbkori magyar történelem két emberöltőnyi korszaka. Hiszen a kötetben szereplő Istvánosok közül a legrégebbiek 1955-ben…
Lépcsőfokok III – Előszó a harmadik kötethez Immár harmadik esztendeje beszélgetnek iskolánk régi diákjai iskolatársaikkal, az egykori istvánosokkal iskolai emlékeikről, szakmai pályafutásukról, életükről. A beszélgetéseket Béki Gabi formálta kötetekké. A Volt Istvánosok Baráti köre pedig – Csáky Lajos művészi közreműködésével – igényes, szép könyvekként lépcsőfokok címmel kiadta. A három könyv…
Így emlékszünk mi: Kovács Ágnesnek, a legutolsó tanítványok egyikének búcsúgondolatai Búcsút venni jöttünk most ide! Ez egy utolsó, végső találkozás a Tanár úrral, ami eszünkbe juttatja az elsőt. Ijedt kis nyolcadikosként kerestük a termet, ahol ki tudja, mit kell majd tudnunk ahhoz, hogy felvegyenek minket. Amikor Tanár úr belépett a…
Így emlékszünk mi: Veszeli Mária az 1971-1975 közötti osztályából Patonyi tanár úrról, szeretett osztályfőnökömről csak jót tudok írni. Nem azért, mert az idő távlatából már minden szebbé válik, hanem mert valóban sokat köszönhetünk neki. Ő nem csak tanár volt, nevelt is bennünket, ami abban az időben meghatározó volt a gyerekek…
1987 márciusában a centenáriumi hét jeles eseménye volt iskolánkban a fakultatív más nevén a diáknap. Ez a diákok által igen kedvelt esemény ebben az évben már hagyománynak számított, hiszen 1976 óta minden tanévben megrendeztük. Kezdeményezője Horn György fiatal tanárunk volt annak idején. A tanítási év egyik napján felborult az órarend…
